Guten Morgen meine Lieben,
szóval megvolt az első nap az iskolában szállodában, túléltem, minden ok.:) Ahogy említettem, rögtön egy délutános műszakkal kezdtem, 1-től 10-ig nyomultam a munkahelyemen. Azért 9 óra a munkaidő, mert egy műszakban kétszer kapunk kaját, és arra jár 2-szer fél óra ebédszünet. Egyébként összesen 3-szor van személyzeti kaja: 11-kor, 2-kor és végül 5-kor ... szóval ha 10-ig dolgozok, azért kell gondoskodnom némi extra harapnivalóról, mert 5 és 10 között még legalább 3-szor leszek halálosan éhes ugyebár.:)
Egyébként sajnos tegnap a 2 órási ebédről lemaradtam, mert mivel 1-re mentem, rögtön elkaptak a feletteseim és elvittek egy röpke 2 órás szállodabejárásra, és mire visszaértünk, addigra már nem lehetett enni, szóval 5-ig kicsit szédelegtem, mivel az ebéd tudatában itthon nyilván csak reggeliztem. De az 5 órás menü kárpótolt mindenért, elképesztően finom, omlós roston csirke volt /Lilikém, ezt még Te is könnyen fel tudnád vágni a kicsi sérült mancsoddal <3 :)/ héjában sült krumplival meg pirított zöldségekkel, wie padlizsán, cukkini, paprika meg gomba ... NYAMM! Egyébként az étkezések ingyen vannak biztosítva a dolgozóknak, plusz még ingyen kapunk kávét-teát-üccsit a bárból, meg ha marad süti/szendvics ilyesmi, azt is megkapjuk elvileg. Szóval így azért elég sokat lehet majd spórolni, hogy főtt kajáról gyakorlatilag csak a szabadnapokon kell gondoskodnom, yay! :)
No hát a magázódás az továbbra is megvan a szállodában, nem tudom, hogy ehhez mikor fogok hozzászokni, de majdnem felröhögtem, amikor a kb. 20 éves gyakornok kiscsaj is nem ám a keresztnevén mutatkozott be, hanem hogy ő a Frau mittudoménkicsoda, és hogy jajj biztos én vagyok a Frau Czomba és hogy már hogy vártak. Sári tapasztalatából kiindulva meg se próbálkozok a tegeződés felvetésével sem (ő megkérdezte az egyik nála láthatóan évekkel fiatalabb kolleginát, hogy nem tegeződhetnének-e, erre azt mondta a csaj, hogy hááát, még légyszi ne, meg várják meg hogy alakulnak a dolgok, majd egyszer később esetleg térjenek vissza rá ... kösszépen...:D). Mindenki nagyon kedves volt ettől függetlenül, mínusz egy pasit a recepción, vele nagyon nem tudok egyelőre mit kezdeni. Iszonyat hadarva beszél, bajor akcentust előszeretettel keverve a hochdeutsch-csal, és kb. minden 3. mondatát értem, pedig úgy örültem, hogy mindenki más olyan szép németet beszél és egyáltalán nem volt problémám a megértésükkel. Említett kollégát megkértem, hogy legyen szíves lassabban, és lehetőleg nem bajorul beszélni velem, és erre a tipikus paraszt reakció jött: elkezdett lassan, artikulálva, hangosan beszélni, meg tök egyszerű szavakat használni és azokat olykor még el is mutogatta. Mondtam neki, hogy nem hülye vagyok, hanem csak annyit kértem, hogy érthetőbben beszéljen. Fú nagyon kiakadtam rá... Majd a kedvencem volt, amikor odajött egy semmilyen emberi nyelven nem beszélő orosz vendég, majd a csávó kb. teljesen kiakadt, hogy nem tudtam vele én se beszélni, és ilyet nyomott, hogy miért, nálunk nem kötelező az orosz oktatás az iskolában? Mondtam neki, hogy kb. a szüleim idejében volt, te ...... (és ide rendkívül sok, rendkívül csúnya magyar szót gondoltam). :) Egyébként nyilván ma is egy műszakban leszek vele, alig várom.:)
Amúgy a szálloda nagyon szép, nagyon csinos szobáink & lakosztályaink vannak (összesen 162 db), viszont ami nagyon meglepett, hogy ennek a szállodaláncnak az egyik sajátossága, hogy a legtöbb szobában úgynevezett "nyitott fürdőszoba" van, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag egy légtérben van a mosdó és a zuhanyzó az ággyal, csak a WC van egy külön, zárt helyiségben. Természetesen vannak "zárt fürdőszobás" szobák is, mert sokan nem tudnak ezzel mit kezdeni, de egyébként pár szoba után már azt gondoltam, hogy nem gáz ez.
Ma még délutános leszek, déltől 9-ig, aztán holnaptól meg délelőttös műszakban, azaz 6.30-tól 15-30-ig, és már alig várom, hogy szabadak legyenek a délutánjaim, meg szerencsére most még nem leszek hétvégére se beosztva. Kaptam egyébként egy cuki kis training anyagot, de a Nalco után én már semmi ilyentől nem ijedek meg!:)) Ja meg kaptam a kollégáktól egy szerencsehozó kismalacot, az mondjuk nagyon jól esett, íme:
Na meg engem is elért a tükörben fényképezés végzete, mentségemre szóljon, hogy az egyenruhámat akartam megörökíteni Nektek, ami egyébként egy fekete nadrágkosztüm, fehér blúz és egy bordó sál kombinációja.
Ezzel a csodás képpel zárom is soraimat mára, legyetek jók/rosszak ízlés szerint, és legyen egy csodás napotok! :)
