Kedves Mindenki,
jelentem élek és - többé-kevésbé - virulok, csak sajnos nehéz volt időt szakítani mostanában a blogírásra.
Február eleje van, szóval a téli depresszióm lassan eléri csúcspontját, igazán jöhetne már a tavasz, mert ez az időjárás és évszak nagyon nem a barátom. Hol az eső esik, hol a hó (ha választani lehet mondjuk, akkor inkább az utóbbi essen), úgy fúj a szél, mint Veszprémben, nagyon hideg van és nem süt a nap, Tavaszt szeretnék, madárcsicsergést, sok napsütést, és ezáltal sok-sok energiát, mert a duracell a végét járja!!!:)
Rendesen beszippantott minket amúgy a szállodaipar, én speciel legutóbb 9 napot dolgoztam egyben, katasztrófa milyen fáradt voltam a végére, és utána csak 2 szabadnapot kaptam (pénteket és szombatot, amit kb. át is aludtam), aztán megint 5 nap egyben, de péntektől 4 napig hawaii-dizsi-napfény jön, na meg az elmaradhatatlan kölni karnevál!:)
Most, hogy nekiültem írni, rájöttem, hogy semennyire nem vagyok összeszedett, szóval bocsánat, ha csapongani fogok! Próbálok visszaemlékezni mik történtek mostanában, de hát a bioritmusommal együtt én is fejreálltam, szóval nem lesz egyszerű...:)
Sári elköltözött tőlünk kb. 10 napja, talált egy szuper WG-t a belvárosban, ahol igazából addig marad amíg szeretne, szóval végre tényleg jó helye van és kedves emberekkel lakik együtt. Lakásunk áprilistól még mindig nincs, de most készülünk beregisztrálni egy ingatlanoshoz, amit már több ismerős ajánlott, és ahol egyszeri 40 EUR ellenében addig bombáznak províziómentes(!!!) ajánlatokkal, amíg nem találnak nekünk valami megfelelőt. A províziómentesség nagyon fontos kulcsszó, mert elég lesz a 2-3 havi kauciót kifizetni (ami ugye a végén visszajár), de a legtöbb helyen 2-3 havi províziót is kérnek emellett, ami viszont a közvetítő bére, és elképesztő módon a leendő bérlő fizeti, és azt a pénzt soha nem látja az ember viszont. OK, hogy kétségbeejtő a lakáshelyzet, de 2-3000 EUR díjat azért kicsit erősnek érzek azért, hogy lakáshoz jussunk. Szóval légyszi szurkoljatok, hogy találjunk valamit, mert lassan elkezd szorítani az idő megint. Egyébként az ingatlanos cég mellett van egy saját kis projektünk is, írtunk egy cetlit, hogy lakást keresünk és teleragasztgattuk vele a környéket, hátha valakinek megesik rajtunk a szíve és jelentkezik egy 2 szobás álomlakás ajánlatával!:)
A szállodázás attól függetlenül, hogy baromi fárasztó, továbbra is mókás, imádom a vendégeket, és hálistennek vannak jófej és laza kollégák is, akikkel lehet hülyéskedni, bár kedvenc padtársamat Zuzut nagyon visszasírom!:) A múltkor volt egy kisebb magyar csoport, 4 napig laktak nálunk, napközben az egyik konferenciateremben tréningjeik voltak, amúgy meg szabadidejükben jöttek-mentek a szállodában és a városban ... kedvesek és viccesek voltak, és annyira jó volt 4 napig folyamatosan magyar szót hallani, hogy azt el nem tudom mondani ... meg persze mindig büszke vagyok rá, hogy beszélek egy olyan nyelvet, amit más nem!:D Nagyon vicces volt az érkezésük, mert amikor odajöttek a recepciós pulthoz, rögtön rájuk köszöntem magyarul, ők meg nagy vigyorral konstatálták, hogy milyen jófej a német kislány, hogy megtanult magyarul pár szót. Aztán persze felvilágosítottam őket, hogy volt pár évem azért gyakorolni ezt a nyelvet, és hát rendkívül megörültek nekem, szegény német kollegina meg álldogált a kis számítógépe előtt, hogy hozzá is lehet ám menni becsekkolni, de nem nagyon foglalkoztak vele.:) Rendesen megviselt amúgy amikor elmentek, de ez csak az én szentimentalizmusom ... csak rögtön sokkal jobban "otthon" éreztem magam a munkahelyemen általuk és sokkal magabiztosabbá is váltam, a főnököm meg is jegyezte, hogy ha ezt tudja, akkor az első napomra idehozott volna pár magyar vendéget.:)
Amúgy a szállodavezetőség (az igazgató meg a helyettese) szuperek, támogatnak és segítenek és tényleg azt érzem folyamatosan, hogy látják bennem a potenciált, már kaptam 2 külön kis projektet is, amivel csak én fogok majd foglalkozni a recepció mellett, és ez nagy örömmel tölt el, hogy 1 hónap után bizalmat szavaznak nekem. Meg már el is küldtek egy szuperjó tréningre is, reklamációkezelés témakörben. Nürnbergben volt múlt héten, fizették az utamat természetesen meg a továbbképzés költségeit is. Egész napos tréning volt, reggel 8-tól majdnem este 7-ig tartott, és rendkívül hasznos volt szakmailag is, meg nekem a nyelv miatt is, mert rengeteg olyan kifejezést és mondatot elsajátítottam, amit máris tudtam kamatoztatni a munkámban,
Egyébként kedves Nalco/Ecolab-os kollégák, folyamatosan emlékeztetve vagyok ám életem elmúlt 2 évére, mert az összes takarítószer, amit a szállodában használnak, Ecolab-os termék.:) Ezt amúgy nem olyan rég vettem észre: egyik hétvégén egyedül voltam műszakban, és az igazgatóhelyettes volt a manager on duty azokban a napokban, és amikor nagyon úsztam a recepción akkor besegített, meg mellette kiderült, hogy kicsit tisztaságmániás, és fél óránként körbetörölgette a pultot, nyilván Ecolabos fújkálóval, amit én rendesen kikaptam a kezéből amikor észrevettem, és rohantam a back office-ba lefotózni Nektek!:D Nyilván nem kicsit röhögött ki, de már mindenki (akinek van humora) megszokta, hogy kicsit zizi vagyok, szóval nem probléma.:))
Mint említettem a hétvégén Kölnben leszünk, karneválozunk egyet, remélem, hogy legalább olyan szuper lesz idén is, mint az elmúlt 4 évben. Couchsurfingen találtunk egy szimpi emberkét, aki elszállásol minket, meg találtunk olcsó fuvart is oda-vissza, mert a repülő meg a vonat is botrány drága lett volna. Természetesen majd csinálok rengeteg képet mint mindig!
Nos, lassan ebédelnem meg készülődnöm kell, mert mindjárt indul a délutános műszak. Egész héten így nyomom, 14.30-tól 23.30-ig, de elmegy ez az idő pikk-pakk, főleg, hogy most teljes teltházunk van egész héten, mert megint valami Expo van a városban és gyakorlatilag kettő perc nyugtunk sincs a recepción. De hát inkább ez, mint órákig malmozni és arra várni, hogy végre valami történjen.:)
Sokszor puszillak Titeket!
